A távol-keleti gitár jó. A távol-keleti gitár szar. A távol-keleti gitár ugyanolyan. A távol-keleti gitár tök más. A távol-keleti gitár hasonló. A távol-keleti gitár... Ásítás.

Állandó harctér ez a kérdés. Akkor megosztom veletek, hogy miért úgy gondolom - hogy hogyan is? az majd a végére kiderül - úgy, ahogy gondolom.

Az első, és egyben legfontosabb dolog, amit hajlamosak elfelejteni az emberek, hogy a legtöbb gyártó egyszerűen azért vitte a Távol-keletre a gyártósort, hogy költséghatékonyabban tudja a termékét előállítani. De miből is áll ez a költséghatékonyság össze, ha egyszer a világ másik végére telepítették? Az egy dolog, hogy a munkaerő olcsóbb (ne feledjük, hogy általába véve a munka _mindenhol_ gyártósor mellett történik), ami persze azzal is együtt jár, hogy a gyorsan betanított melósra kisebb felelősség hárul, romlik a gyártási minőség, gyengül az ellenőrzés. Ezen valamelyest segít, mikor az USA-ban vagy az EU-ban végzik a minőség-ellenőrzést, de azért ennek nem kell annyira felülni. Azon sem lepődnék meg, ha pár gyártó USA címszó alatt a Távol-keleten gyártott részekből az USÁ-ban összeszerelt hangszert adná ki. Bizony, a költséghatékonysághoz hozzátartozik emellett még az is, hogy rosszabb minőségű alapanyagból dolgoznak, és a hardver is gyengébb, a pickup általában valami helyi stock pickup vagy licenszelt. Kicserélni persze mindent ki lehet, kérdés, hogy háziállatot akarunk venni, amit etetni kell állandóan, vagy kész terméket.

Hozzá kell tennem, hogy Japán nem a Távol-kelet, Japán A Nyugat, onnan minden csak keletebbre van :) Tudjuk ezt a munkamorálról, a gyártási minőségükről. Ők megteremtették a hírnevüket.

Jellemzően fel szokták érvként hozni, hogy a minőség csak hasonló, de jól megközelíti. Ilyenkor mindig azon lepődök meg, hogy aki ezt mondja, annak profi távol-keleti baltája van, nincs festékmegfolyás, kilógó szar bund, nem fele annyi anyag van benne stb, és érdekes módon, mikor nekem van olyan hangszerem, akkor valahogy mindig kiderül, hogy ez mégsem egészen így van. De ha még így is lenne, akkor is egy akkora minőségbeli szórás van a távol-keleti cuccok között, amit ember legyen a talpán, ha átlát. A legkönyebb azt mondani, hogy ki kell válogatni, ki kell próbálni... Hiába próbálja ki a vevő, ha egyszerűen mindegyiknek szar a bundozása, vagy a pickupja, vagy a faanyaga, vagy majd csak 2-3 év múlva kezd el vetemedni a nyaka. Ne feledjük, a kérdés itt nem az, hogy vannak-e jó távol-keleti hangszerek, lehet-e ilyet szerezni - lehet -, hanem az a tézis, hogy már rég megdőlt az az elmélet, hogy a távol-keleti cuccok rosszabb, vagy sokszor egyszerűen rossz minőségűek. Én ezzel szállok vitába.

Pont ezért ne keverjük össze a dolgokat. Nem arra akarok rámutatni, hogy egy harmad-negyed annyiba kerülő hangszer rosszabb - mert ez tény -, hanem arra, hogy nem igaz, hogy ezeknek a minősége olyan baromi közel lenne az eredetihez.

Megvan a távol-keleti gitároknak is a helye, nagyon jó olcsó gyakorló vagy koncertcuccot lehet kihozni belőlük, de ne keverjük össze a szezont a fazonnal, mert ha azt mondom hasonlóan jó minőségű, akkor hajlamos vagyok egy távol-keleti LP-ért 200 ezret adni, vagy egy Superstratért 250 ezret, és a hülyeség szerintem itt kezdődik. Mert ha ugye hasonlóan jó, akkor miért is ne? Az eredeti ennél még drágább...

Hát azért ne, mert nem tudod mire számíthatsz. A kulcs egészen végig a költséghatékonyság, bármi áron. Lehet, hogy a 2007-es Schecter jó széria, és lehet, hogy egy évre rá már drasztikusan csökken a minőség. De ugyanígy lehet drasztikus minőségkülönbség az adott évben kijött hangszerek között. Lehet, hogy a 2007-es LTD-t még minőség-ellenőrizték, aztán az újakat már nem annyira, vagy épp rosszabb anyagból készül, nota bene, "távol-keleti" kezit csókolom... csakhogy milyen áron, azért azt se feledjük el. Az Epit a Gibson felügyeli Kínában, azért profi a minősége. Persze, meg azért kerül a Custom LP 180-200 ezerbe a maga 3.7 kilójával. Tudom, nem annyi, hanem 4.3 kiló. Kitárgyalva, lásd feljebb. Nem baj, hogy itthon 300 ezer körül személyre szabott gitárt csináltatsz, amin nincs festékmegfolyás, nem uszadékfából készül, nem szar a hardver rajta, nem vetemedik a nyaka, és nem valami megállapíthatatlan pickup van benne. De nem is ez. Te mit vennél ezek után? 150 ezerért egy Japánban készült Jackson DK2M-et vagy egy távol-keleti 2009-es Schecter Hellraisert 225 ezerért? Megvennéd az LTD EC-401-et (vagy bármelyik új 401-es szériát) 200 ezerért? És az Epi Custom LP-t 180 ezerért?

Így van, elérkeztünk a lényegig. Alapvetően nekem nincs bajom a távol-keleti hangszerekkel, sőt baromi jó dolognak tartom, hogy vannak, mivel sokkal nagyobb réteg számára érhető el akár hobbiból is a zenélés, csak ne feledjük, hogy ennek megvan az árkategóriája, amit megér a nyújtott minőségért, és ne csapassuk be magunkat mindenféle "ellenőrzött termék" szlogennel meg "ugyanolyan minőséggel" álltatva magunkat, hogy nem tesznek a gyártók magasról az egészre. Mert ha érdekelné őket, akkor Japánba telepítenek gyárat vagy a seggükön maradnak, nem igaz? A kulcs a "profit". Ezek nem jótékonysági szervezetek, hanem profitmaximalizálók, hát tessék ennek megfelelően rájuk tekinteni.